„A szent Eucharisztia (Oltáriszentség) az a szentség, amelyben Jézus Krisztus önként adja nekünk testét és vérét, hogy mi is átadjuk magunkat neki, és a szentáldozásban vele egyesülünk. Így kapcsolódunk bele Krisztus testébe, az Egyházba.” (Youcat, no. 208)

„Áldozáson értjük Krisztus testének és vérének vételét az átváltoztatott kenyér és bor színe alatt. Ez rendszerint a szentmisében történik, bizonyos alkalmakkor azonban azon kívül is (pl. betegek áldozásakor). Ha csak a kenyér színe alatt áldozunk, az is egyesülés a teljes Krisztussal.” (Youcat, 129. o.)

Buzdítjuk a híveket, hogy rendszeresen – lehetőleg minden szentmisén, amin részt vesznek – járuljanak szentáldozáshoz, mert a szentség nemcsak hogy egyre szorosabban kapcsol Krisztushoz és az Ő Egyházához, hanem teljessé teszi a II Vatikáni Zsinat által oly annyira óhajtott „tudatos, tevékeny és gyümölcsöző részvételünket” (SC 11) a liturgián.

A szentáldozás feltételei:

·         Az illető már volt elsőáldozó

·         A kegyelem állapotában van (legutolsó gyónása óta nem követett el súlyos bűnt; ha igen, szükséges, hogy előbb elvégezze szentgyónását; a bocsánatos bűnöket a szentáldozás eltörli)

·         szentáldozás előtt legalább egyórás böjtöt tartott

·         naponta kétszer lehet áldozni (két külön napszakban)

Lelki áldozás

A lelki áldozás olyan ájtatossági gyakorlat, mely Jézussal egyesít az eucharisztiában, de nem a szentség vétele által, hanem olyan erős vágyakozás eredményeképpen, mely a szeretettől éltetett hitből ered. Nagy lehetőség rejlik a lelki áldozásban azok számára, akik valamilyen módon akadályoztatva vannak abban, hogy ténylegesen szentáldozáshoz járuljanak, akár a paphiány, akár személyes okok miatt. Számukra ez a gyakorlat a szentségi élet közelében való megmaradást biztosíthatja.

A lelki áldozás feltételei

·         A bűnbánat felindítása (lelki áldozást gyónás elvégzése nélkül is lehet végezni)

·         a konszekrált szentostyában jelenlevő Jézussal való egyesülés utáni kifejezett vágyakozás

·         a valóságos jelenlétben való hit

·         az aktust szeretetnek kell kísérnie

Kiknek nyújt lehetőséget a lelki áldozás?

·         Idősek, betegek, akik már nem juthatnak el a szentmisére

·         aki súlyos bűnben van, de még nem akarja/tudja elvégezni szentgyónását

·         aki el van tiltva gyónástól és szentáldozástól (pl. rendezetlen házasság miatt)

Imák lelki áldozáshoz

Jézusom, Istenem, hiszem, hogy irántam való szeretetből szenvedtél és meghaltál a keresztfán. Hiszem, hogy az Oltáriszentségben jelen vagy, mert te mondtad, aki örökké igazmondó vagy.

Jézusom, Istenem, mindennél jobban szeretlek. Teljes szívemből és minden erőmből szeretlek, mert végtelenül jó és szeretetreméltó vagy. Irántad való szeretetből szánom és bánom, hogy megbántottalak. De többé nem vétkezem, inkább meg akarok halni, mint vétkezni. Utánad vágyódik a lelkem.

Jöjj, Jézusom, jöjj szívembe, és maradj velem. Átkarollak, mintha valóban bennem volnál. Örök hála jóságodért. Ámen.

Uram Jézus Krisztus, hiszek Benned, imádlak Téged és szeretlek Téged teljes szívemből. Bánom minden bűnömet, mert szeretnélek magamhoz fogadni a szentáldozásban, hogy Veled élhessek.

Jöjj hát, ó Jézus, legalább lélekben költözz a szívembe, és végy lakást benne örökre...

A mi Urunk Jézus Krisztus Teste őrizzen meg engem az örök életre.

Köszöntelek, ó Jézus az én szegény szívemben. Neked adom magamat egészen. Tied akarok lenni életemben és halálom után is. Ámen.

Édes Jézus! Tiszta szívemből hiszem, hogy valóságosan jelen vagy a legméltóságosabb Oltáriszentségben. Mindennél jobban imádlak és szeretlek.

Égő vággyal vágyakozom utánad, de mivel most nem tudok áldozni, gyere legalább lelkileg szívembe. Egyesülök Veled, mintha valóságosan magamhoz vettelek volna. Egészen Neked ajánlom, szentelem magam. Ne engedd, hogy valaha is elszakadjak Tőled! Ámen.